Az "ép testben ép lélek" filozófia igazságtartama épp annyira közhelyszerű, mint amennyire - egyesek szerint - naiv és patetikus minden arra irányuló kísérlet, hogy ezt népszerűsítsük.Közismert, de nem közkincs igazságról beszélünk, hiszen hazánk sajnálatos módon több olyan negatív mutatóban (pl. nyugati mércével alacsony átlagéletkor, magas alkohol és dohányfogyasztás, depresszióra való hajlam, a legendás örökké elégedetlen kedélyállapot, nemzeti önbecsülés hiánya, stb.) jeleskedik, amire aligha lehetünk büszkék, viszont megnyilvánuló hatásaik átjárják hétköznapjainkat, és rányomják bélyegüket mindannyiunk életére.
Megítélésünk szerint - ismét egy konok közhely - rendszeres testmozgással nagyobb sikerrel vértezhet nénk fel magunkat az említett mutatók tárgyai ellen. A sportolás közvetlenül gyakorol pozitív hatást az azt végző egyénre, hiszen javítja annak mind fizikai, mind lelki állóképességét; ezáltal (a "minden lánc olyan erős, mint a leggyengébb láncszem" analógia kiköszörülése által), közvetve erősíti mind a szűkebb - családi, baráti és munkahelyi - közösségeket, mind a társadalom átfogó egészét.
Ahogy a XX. Század kiemelkedő sport pedagógusa, Szabó Károly fogalmazta meg mindezt székfoglaló beszédében, több mint hetven évvel ezelőtt:
A társadalmi tömegsportok nemcsak testi, de lelki hasznot is jelentenek a társadalomnak. A sport, mint szórakoztató játék, kellemessé teszi a fizikai közérzést és jó kedélyűvé formálja a sportolót. Az igazi sportembert derűs életfelfogás, kiegyensúlyozott kedélyhangulat, a humor iránti fogékonyság, jószívűség jellemzi. A szabályok betartása: a közösség érdekeinek való szolgálás (csapatversenyzés, játékok) fegyelemre, önfegyelmezésre, vezetői tiszteletére, a tekintély elismerésére szoktatja a sportolót. Ezeket a tulajdonságokat: az önfegyelmezést, tekintélytiszteletet és mások megbecsülését a sportoló kiviszi az életbe is.
A szabadidősport jelenlegi helyzete
"Sportoló nemzet vagyunk, hiszen erőteljesen nőtt a sportmozgást rendszeresen végzők száma valamennyi társadalmi rétegben,.Mindenki, aki szeretne sportolni, a lehetőségek széles választékát találja.Mindezek eredményeként a mozgásszegény életmódból származó költségek radikálisan csökkentek, mely erőteljesen hozzájárult az érezhető társadalmi-gazdasági fellendüléshez."
Ez a passzus a kormány által meghirdetett új Nemzeti Sportstratégia 2020-ra elérendőnek kitűzött víziójából idéz. A felvázolt jövőkép több mint nemes, ám a sport célú közkiadások visszaesése miatt, egyéb segítség hiányában, már-már utópisztikusnak mondható.
Az optimizmus mindazonáltal azt mondatja velünk, hogy vállalt küldetésünknek, a szabadidősport finanszírozását érintő, kedvezőtlen központi tendenciák tükrében sem kell feltétlenül ennél a jelzőnél megragadnia, hiszen egy egészséges és kiegyensúlyozott társadalom megléte azon ritka konstellációk egyike, mely előítéletektől, és politikai elkötelezettségtől független, és mint ilyen, a társadalom valamennyi felelős szereplőjének támogatására joggal tarthat igényt.
A sport megítélése a magyar társadalomban
A sport általános megítélése önmagában véve pozitív, a társadalom véleménye szerint kiemelkedő fontosságú a sport minden területe, beleértve az iskolai testnevelést, a rekreációs-, valamint a versenysportot. A társadalom tekintélyes része követi figyelemmel a rangosabb hazai és nemzetközi sporteseményeket, és büszkeséggel tekint a nemzetközi élsportban versenyzőink által elért eredményekre.
Eközben azonban hazánk gyengén, - jóval az európai országok mögött - szerepel a rekreációs sportban való aktív társadalmi részvétel szempontjából, hiszen a sportolás csak elenyésző mértékben számít a szabadidő népszerű eltöltési módjának.
A szabadidősport helyzete
A szabadidősport területén van hazánk sajnos a legnagyobb lemaradásban, miközben ez érinti a népesség legtekintélyesebb részét.
Valamennyi embereknek fontos az egészsége, többségük tisztában vannak azzal, hogy a rendszeres testmozgás pozitív hatással van az egészségi állapotra, mégsem tesznek azért, hogy ennek érdekében valóban sportoljanak is. A Nemzeti Sporthivatal felmérése szerint a felnőtt népesség kevesebb, mint 10%-a végez rendszeres (min. heti 2 alkalom és min. fél óra alkalmanként) sporttevékenységet.
Ugyanezen kimutatás szerint a jelenleg nem sportolók több mint harmada szeretne változtatni életmódján, mely potenciálisan mintegy 900 ezer főskönnyenmozgósítható, csak megerősítésre és információra váró keresleti réteget jelent.
A sport társadalmi, gazdasági szerepe
Ideális esetben a sportolás fontos szerepet játszik a fizikai és mentális egészség megőrzésében, az egészségtudatos magatartás kialakításában. Lényeges szerepet tölthet be a családi, társadalmi és munka kötelékek erősítésében, miközben kulturált szabadidő-eltöltési, szórakozási és pihenési lehetőséget biztosít. Bizonyított, hogy a sport közvetlen és közvetett pozitív hatással bír mind a diákság tanulási képességére, mind a dolgozó lakosság produktivitására. Bizonyított, hogy a sport közvetlen és közvetett pozitív hatással bír mind a diákság tanulási képességére, mind a dolgozó lakosság produktivitására.
A társadalomnak, a munkaadóknak, és a munkavállalóknak is közvetlen érdeke a versenyképesség fenntartása. Ehhez kiegyensúlyozott, a felgyorsult üzleti élet kihívásaira gyorsan és megfelelően reagáló, ingadozásmentes teljesítményt nyújtó dolgozókra van szükség. A sport segítségével döntésképes és sikerorientált, nyitott személyiségű emberek nyerhetők, akik saját boldogulásuk mellett, munkaadó szervezetük fenntartható fejlődéséhez is hatékonyabban járulhatnak hozzá.
Kézzelfogható pénzügyi előnyöket is kínál a szabadidősport, hiszen a táppénzkiadások terén milliárdos nagyságrendű megtakarítást eredményezne a társadalom jobb egészségügyi kondíciója.
Egy vállalat elvitathatatlan és elsődleges célja az, hogy profitot termeljen, és a törvény adta lehetőségekkel élve növekedjen. Mindezt azonban egy adott társadalmi kontextusban teszi, melynek gyengélkedéseit nemigen hagyhatja hosszútávon figyelmen kívül.
A globalizálódó világgazdaság szereplői azonban mára már normaként fogadják el, hogy részt kell vállalniuk a legégetőbb társadalmi problémák megoldására irányuló kísérletekben. Az Európai Unió Zöld Könyve nemcsak általában hívja fel a vállalatok figyelmét a társadalmi felelősségvállalás fontosságára, hanem konkrétan is felszólítja őket arra, hogy javítsák a munkakörülményeket, érvényesítsék az esélyegyenlőség elveit, tegyenek a társadalmi kirekesztés ellen, és vállaljanak aktív szerepet a fenntartható társadalmi fejlődés biztosításában.
Természetesnek mondható, hogy a profit orientált piaci szervezetek, ilyen irányú erőfeszítéseiket nonprofit társadalmi szervezetekkel karöltve próbálják meg realizálni. A két, eltérő jellegű szervezeti kultúra kapcsolata átalakulóban van, s az egyoldalú, passzív vállalati jótékonyságot - legalábbis nyugaton - fokozatosan a civil szervezetekkel kialakított stratégiai együttműködés váltja fel.| < Előző |
|---|