Szolnok évek óta már a második otthona Fábiánné Rozsnyói Katalin csoportjának. Ki saját éjjeli lámpával, ágytakaróval és egyéb kiegészítővel igyekszik lakájossá tenni az otthonosnak éppen nem mondható szolnoki edzőtábori szobákat. Benedek Dalmának már fodrásza és kozmetikusa is van a városban. A versenyzőnő nem tagadja: egy teljes szezonra berendezkedett a Tisza-parton. Nézzük meg, hogyan telik egy napja...

7.30: „Csörög az óra. Régebben nem voltam korán kelős, de rájöttem nekem is jobb, ha nem kapkodósan indul a nap, és mindenre kényelmesen jut időm. Általában másfél órával az edzés előtt már talpon vagyok, így testben és lélekben is fel tudok készülni az előttem álló napra."

8.00: „Mivel Szolnokon nem lakhatok együtt párommal, Dusannal, aki szintén Kati néni csoportjában edz, így átsétálok az ő faházába reggelizni. Szépen megkávézunk, beszélgetünk, aztán csak úgy teszek-veszek kilenc óráig."

9.00: „Kezdődik az edzés! Mostanában főként időre menések és résztávos edzések vannak. Kedden, csütörtökön és szombat délelőttönként két vagy három és fél kilométert lapátolunk. Mindezt kétszer vagy háromszor - mikor milyen hangulatban van Kati néni. Pályát még nem eveztünk, inkább közép és hosszú távok szerepelnek a programban."

 

10.30: „A másfél órás vízi edzés után jöhet az erősítés és a futás, ami körülbelül még egy órás programot jelent."

12.00: „Ebéd az Evezős Csárdában. Tökéletesen elégedett vagyok az ellátással. Magyarosan, ízletesen főznek. Egy hétre összeállítjuk a menüsort és hajlandóak extra kívánságokat is teljesíteni."

12.30: „Ebéd után jöhet a csendes pihenő. Általában alszom egy fél órát vagy filmeket nézek, bár most már tanulnom is kellene, hiszen hamarosan következnek a vizsgáim a sulimban."

15.30: „Következik a délutáni edzés. Főként résztávozás, de előfordult már, hogy Kati néni elküldött minket egy 28 kilométeres evezésre is. Aztán egy kis kondival zárunk. Ezen felül én minden második nap elmegyek húsz-harminc percet futni is. Jól esik így zárni a napot, és így odafigyelek a súlyomra is.

19.00: „Vacsora, majd jöhet a kikapcsolódás. Dusánnal olykor benézünk a városba, elmegyünk cukrászdába vagy sétálni a kutyámmal. Moriszra most jobban oda kell figyelnem, mert egy kissé elhízott, szüksége van a nagyobb sétákra."

21.30: „Általában ilyenkor már elcsendesül a tábor. Az első héten még este tizenegykor is kint csicseregtünk a többiekkel, de Kati néni kimerítő programjának hála most már fél tíz-tíz között kidől mindenki a sorból. Kimerülünk, de ez így is van rendjén. Bár még csak a második hetünket töltöttük el Szolnokon, hosszú időszak vár ránk. Ha nem lesznek különböző központi táborok más helyszíneken, még pontosan 16 hetet töltünk el itt. Nem véletlen, hogy Szolnok a második otthonunk, így igyekszünk minél élhetőbbé tenni a környezetünket. Már jó pár dolgot vásároltam a szobámba és már fodrászom és kozmetikusom is van itt. Ilyen életvitel mellett ugyanis a Budapesten töltött hétvégék során ez nem mindig férne bele. Ez a negyedik évem itt Szolnokon, és igazából már megszoktam ezt az életet. Sőt, szerencsés is vagyok, hiszen kedvesem, Dusan is itt készülhet velünk. Vagyis a családomat és a barátaimat leszámítva, minden itt van, ami és aki fontos nekem."

 

Adja hozzá a saját oldalához ezt a cikket!

< Előző		Következő >