Gólokban gazdag mérkőzés után védte meg bajnoki címét a SAPA Fehérvár AV19 gárdája az Acélbikák elleni döntő utolsó mérkőzésén. Együttesünk közel negyven percig kiválóan tartotta magát, ám végül meg kellett hajolnia a fehérváriak előtt.

SAPA Fehérvár AV19 – Dab.Docler 9-4 (1-1, 5-3, 3-0)

Dab.Docler: Sevela, Hegyi 1, Pozsgai 1, Metcalfe (1), MacSweyn, Peterdi (1), Martinka, Kiss D., Magosi (2), Galanisz (1), Azari 1 (1), Varga 1, Lencsés, Papp V., Pavuk 1, Kiss Á., Tőkési, Mestyán, Szilassy, Jonkl, Becze (kapus). Vezetőedző: J. P. MacCallum.

A bajnoki finálé negyedik mérkőzését játszotta tegnap este a Dab.Docler a Volán csapata ellen. Mivel a találkozó előtt a fehérváriak 3-0 arányban vezettek a mieink ellen, ezért a házigazdák a bajnoki cím ünneplésének, míg a mieink egy esetleges bravúr reményében várták a mérkőzést.

Tartjuk magunkat

Ahogy az talán várható is volt, a házigazdák rohamaival indult a bajnoki finálé negyedik mérkőzése, így az első percekben több bravúros védésre is szüksége volt Sevela kapusnak ahhoz, hogy megőrizze ketrecét a kapott góltól. A nyolcadik percben azonban megtört a jég, igaz egy elég balszerencsés góllal, mert Kovács kapu elé lőtt korongja Martinka botjáról vágódott az Acélbikák kapujába (1-0).

A vezető találat megszerzése után is lendületben maradt a fehérvári alakulat, ám a mieink sem akartak lemaradni ellenfelük mögött, s több veszélyes lehetőséget is ki tudtak alakítani Hetényi kapuja előtt. A harmad derekán előbb a fehérváriak kerültek emberfórba, eredménytelenül, majd nem sokkal később a mieink játszhattak fölényben, s mivel Metcalfe keresztpasszából Varga végre kilőtte a jobb felsőt, így kezdődhetett minden elölről (1-1). A játékrész hajrájában mindkét gárda előtt adódtak lehetőségek a gólszerzésre, ám újabb találat már nem született, így egálról indulhatott útjára a pakk a második felvonásban.

A hajrát nem bírjuk

Mely kiválóan kezdődött csapatunk számára, hiszen mindössze tizenöt másodperc telt el a játékrészből, mikor Pozsgai bombája után már DAB-vezetést mutatott az eredményjelző, igaz, nem sokáig, mert Palkovics góljával mindössze fél percen belül egalizálni tudott a hazai csapat (2-2). A 25. percben viszont újra mi örülhettünk gólnak, miután Hegyi lopott korongot Ladányitól, majd a pályán végig száguldva mattolta Hetényit, ám ahogy korábban, úgy ezúttal sem késett sokat válasz: a 29. percben ismét Palkovics volt eredményes, s már nyolcadszor mehettek közepet kezdeni a csapatok (3-3).

A harmad derekán ráadásul emberhátrányba került együttesünk, melyből Vas Márton már a Volánt juttatta vezetéshez, de a továbbra is kiválóan küzdő Acélbikák ezt sem hagyták szó nélkül, s a 36. percben, Azari kapáslövésével ismét sikerült kiegyenlíteni az állást (4-4). A játékrész hajrája azonban nagyon rosszul alakult a mieink számára, mert az utolsó egy percben előbb Nagy Gergő, majd Ladányi mattolta Sevela kapust, így hiába alakult rendkívül szorosan a második felvonás, végül mégis a hazaiak vonulhattak kétgólos előnnyel az újabb pihenőre (6-4).

Bajnok a volán, de…

A harmadik felvonásnak így már tetemesnek tűnő hátránnyal vágott neki együttesünk, melynek helyzete a 44. percben pecsételődött meg végleg, miután Ladányi megszerezte második találatát is, s ekkor már érezni lehetett, hogy nem lesz visszaút a mieink számára (7-4). Főleg úgy nem, hogy a fehérváriak a következő négy percben még kétszer bevették az Acélbikák kapuját, s bár a mieink tovább próbálkoztak a szépítéssel, a helyzeteiket már nem tudták kihasználni (9-4).

A Volán gárdája végül ötgólos győzelemmel szerezte meg negyedik győzelmét is a bajnoki döntőben, sorozatban kilencedszer hódítva el ezzel a bajnoki címet, ám a mieinket sem érheti semmi panasz idei teljesítményük alapján. Együttesünk ugyanis a MOL Ligában, illetve a bajnokságban is ezüstéremnek örülhetett, míg a Magyar Kupában az első helyet szerezték meg J. P. MacCallum tanítványai, rengeteg örömet okozva ezzel a dunaújvárosi szurkolóknak. Mindent összevetve tehát, eredményes, szép szezont futott idén együttesünk, melyhez természetesen csak gratulálni tudunk a csapat tagjainak.